A mesterségesen létrehozott új „vállalkozói” rétegnek fogalma sincs a versenyképességről.
„Szerintem súlyos hiba volt az ezredforduló után ennyire egyoldalúan az autógyártásra és annak beszállítói hálózatára építeni a magyar gazdaság növekedését. A német autógyártás és a technológiai váltás súlyos gondokat okozhat a hazai gazdasági növekedésben és a munkaerő piacon egyaránt. Egyéb innovatív és versenyképes vagy azzá tehető ágazat hiányában nem jött létre több lábon álló termelési szerkezet, ami például az autóiparban felszabaduló képzett munkaerőt fel tudná szívni. Nem beszélve arról, hogy fékezni tudná a kivándorlást. A kis és közepes vállalkozások sem alkalmasak a fölöslegessé váló munkavállalók alkalmazására az elmúlt évek durva gazdaság-, társadalom- és oktatáspolitikai hibái miatt. Jó részük versenyképtelen, legföljebb túlélésre játszik, vegetál. (...)
A mesterségesen létrehozott új »vállalkozói« rétegnek fogalma sincs a versenyképességről, az etikus, ugyanakkor gazdaságos vállalkozás mibenlétéről. Normális országokban – már csak a gazdaság önvédelmi képességének megőrzése miatt is – nem fordulhat elő, hogy ugyanaz a személy, aki meghatározó tulajdonos egy bankban, a saját pénzintézetéből folyamatosan hitelezze saját, egyébként versenyképtelen cégeit, beruházásait. Ez az előszobája egy bankcsődnek. Ez a járadékon hizlalt réteg alkalmatlan a fenntartható és versenyképességre épülő fejlődést biztosítani.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
„A híradóban folyton Orbánt ütlegelik, pedig Magyarország nagyon sokat tud” – mondja Alexander Schreiner.
Csak egy brüsszeli politikai fordulat mentheti meg az unió gazdaságát.
Európában ma két növekedési modell van: keleten a németek pénze, nyugaton meg a hitel. Kohán Mátyás írása.
A tervet már az Európai Parlament és a kutatók egy jelentős része is ellenzi.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
